A Vénusz-légycsapója (Dionaea muscipula), a harmatfű (Drosera) és a különböző kancsókák (Nepenthes) mind ismert „húsevő” növények. De valóban húst esznek? A növények közismerten fotoszintézissel állítják elő saját kémiai energiájukat szervetlen anyagokból, miért lenne szükségük más élőlények elfogyasztására? És vajon hogyan csinálják?

A cikksorozatunkban a közlekedésbiztonság témakörét járjuk körül. Fontos tudni, hogy milyen kanyarsebességet érdemes választani, hogy ne az útszéli fatörzsön legyen vége az utunknak! Ebben a cikkben ezt a témakört járjuk körül. Ha lemaradtál róla, akkor olvasd el most az első részt is, amiben a féktávolságról volt szó!

A tél közepén járunk, amikor az utakon gyakran a hó és a jég veszi át az uralmat. Ha biztonságosan szeretnénk közlekedni, akkor felmerül a kérdés: mégis milyen sebességet válasszunk, hogy biztosan meg tudjunk állni egy vészhelyzet esetén? Ezt a kérdést járjuk körül röviden, de mégis tudományosan!

Ez a cikk része a közlekedésbiztonsági cikksorozatunknak. A második részben a maximális kanyarsebességről értekezünk.