Amit a hétköznapi jelenségekről tudni érdemes

TudósTények

Mi az SSD? Mi az eMMC? – Háttértárolási kisokos

2019. január 14. - Tudóstények

Új laptopot vennél, de nem vagy szakértő? Most elmagyarázzuk, hogy melyik háttértár mit tud és mire jó!

home-office-336377_1920.jpg

Maga a háttértár vagy merevlemez a számítógépek adattárolásáért felelős egységét jelenti. Egészen pontosan például a fényképeidet, videóidat tárolod a merevlemezen.

A következőkben végigvesszük, hogy melyik háttértár milyen elven működik, majd ezek ismeretében lehet eldönteni, hogy kinek milyen merevlemezre érdemes beruháznia.

HDD

A HDD (hard disc drive) háttértároló a klasszikus megoldás a számítógépekben. A HDD merevlemez egy teljesen kiforrott technológia, ami nagy mennyiségű adat tárolására alkalmas, elfogadható írási és olvasási sebesség mellett.

A HDD merevlemezekben egy mechanikusan mozgó fej olvassa és írja az adatokat a nagy sebességgel forgó adatlemezekről. Optimális esetben nincs fizikai kontaktus, de a mozgó alkatrészek miatt a rázkódásra érzékeny a HDD. A másik hátránya a mozgó alkatrészeknek az, hogy az olvasás és írás esetén pozícionálni kell az író-olvasó fejet. Ez a mozgatás pedig időt vesz igénybe, ami összességében lassabbá teszi a HDD merevlemezt egy olyan merevlemezzel szemben, ahol azonnali az adatelérés.

hdd-1273984_1920.jpg

SSD

Az azonnali adatelérésre képes SSD (solid-state drive) a következő technológiai lépcső. SSD-ből is létezik több típus, mivel a „solid-state drive” elnevezés csak arra utal, hogy nincs mozgó alkatrész, álló alkatrészek biztosítják az adattárolást. Most a flash memóriára épülő SSD-kre koncentrálunk, mivel ezeket használják fel manapság széleskörben a laptopokban, PC-kben.

A flash memória olyan elektronikus adattároló egység, amely az áramellátás megszüntetése után is tárolja az adatokat. Ez nem egyértelmű tulajdonság, például a számítógépben lévő RAM a kikapcsolás után nem tárolja az adatokat. Viszont egy merevlemeznél alapkövetelmény a hosszú távú adattárolás. Egyébként a pendrive-okban és az SD kártyákban is ugyanolyan jellegű flash memória van, mint az SSD-ben. (Ha mélyebben is érdekel a téma: NAND csipnek hívják a logikai kapcsolás miatt.)

A lényeg az, hogy míg egy pendrive-ban vagy SD kártyában (ezt használjuk a fényképezőgépekben kivehető adattárolóként) egy memóriacsip van, addig az SSD-ben sok memóriacsip van. A megfelelő irányítórendszer hozza ki ezekből a memóriacsipekből a maximumot. Mivel egyszerre tud több csip is működni, ezért az eredő írási-olvasási sebesség messze meghaladhatja az önmagában működő egy csip írási-olvasási sebességét. SD kártyából is lehet egész gyorsat kapni, de az SSD gyorsasága már messze meg tudja haladni mind az SD kártyák, mind más technológiák, például a HDD merevlemezek gyorsaságát.

Mivel az SSD-ben nincs mozgóalkatrész, ezért egy tönkremeneteli lehetőséggel kevesebb van. Viszont a flash memória viszonylag kevés írási ciklust bír ki. Ezen a problémán segít az, hogy az SSD irányítórendszere odafigyel az egyes csipek elhasználódására és ennek megfelelően osztja ki a csipek között a feladatokat. Ennek köszönhetően várhatóan nem az SSD merevlemez lesz az első tönkremenő alkatrész a számítógépedben, de érdemes tudni, hogy nem a folyamatos adatírásra van kitalálva az SSD.

Az SSD fő előnye a fantasztikus írási sebesség. Ilyen szempontból ez a legjobb elérhető opció a piacon. Viszont a tárolható adatmennyiségben elmarad az SSD a HDD-től. Amíg jellemzően manapság 128GB-os SSD-vel szerelik fel a bevezető kategóriás laptopokat, HDD-ből 1TB-os szokott az alap lenni.

data-storage-319844_1920.jpg

eMMC

Manapság egyre inkább elterjed az eMMC használata az alapkategóriás laptopokban, így az összehasonlításhoz ezt a háttértárolót is érdemes megismerni.

Az MMC (MultiMediaCard) az SD kártyához hasonló tárolóegység. Mivel az SD kártyák használata terjedt el, ezért keveset hallottunk az MMC-ről, de ettől függetlenül folyt a fejlesztése és elérkeztünk az eMMC-khez (embedded MultiMediaCard). Az eMMC egy beágyazott verziója az MMC kártyáknak. A beágyazás azt jelenti, hogy az eMMC rá van forrasztva az alaplapra.

Itt fontos megemlíteni, hogy a beforrasztott eMMC hétköznapi felhasználók számára kicserélhetetlen. Ehhez képest az SSD és HDD könnyedén kicserélhető. Ha figyelsz arra, hogy megfelelő csatlakozású új SSD-t vegyél, akkor akár te is ki tudod cserélni otthon a régi SSD-t az újra.

Működési elvben az eMMC nagyban hasonlít az SSD-re, viszont lényegesen kompaktabb. A flash memória (ugyanúgy NAND elven működő, mint az SSD-ben) és a vezérlő áramkör egy csipben helyezkedik el. A különálló vezérlő megspórolásával és az egy darab flash memória csip használatával helyet lehet spórolni, ami nagyon fontos. Míg egy SSD akkora, mint egy telefon, az eMMC beépíthető a telefonokba is háttértárként a pár milliméteres méretével. Ennek köszönhetően terjedt el az eMMC a telefonokban és tabletekben, illetve emiatt érdemes az egyre vékonyabb, könnyebb laptopokba is beépíteni.

Lényeges különbség az SSD-khez képest az, hogy az eMMC egy csippel dolgozik, míg az SSD párhuzamosan több csippel is végezhet műveleteket. Az SSD és az eMMC sebessége közel azonos is lehet adott esetben, de az SSD jobb, ha nagyobb adatmennyiséget kell átvinni. Szemléletes példaképp gondolhatsz arra, hogy az eMMC egy kétszer egy sávos út, az SSD pedig egy sok sávos autópálya. Ha ugyanaz is az elérhető sebesség, adott idő alatt sokkal több autó (adat) halad át a sok sávon, az egy sávhoz képest.

Jelenleg az eMMC technológia terjed, de már a kapuban van a következő szabvány, ami, hasonló elveken működve, még nagyobb teljesítményt érhet el. Ez az új, ígéretes szabvány az UFS (Universal Flash Drive). Egyelőre viszont ez nem terjedt el a számítógépek piacán.

1024px-samsung_galaxy_tab_2_10_1_samsung_klmag2ge4a-a002-3955.jpg

Milyen háttértárat vegyek? - Összehasonlítás

Az adatok folyamatosan változnak, ezért pontos írási-olvasási, adattárolási vagy éppen fogyasztási adatokkal nem akarunk most bombázni. A trendek viszont egyértelműek az egyes szempontok esetén.

Adattárolási szempontból egyértelműen a HDD-nek van a legnagyobb kapacitása. Ha sok fényképet, videót vagy bármi mást akarsz tárolni, akkor szükséged van HDD merevlemezre. Viszont HDD merevlemezt lehet külső merevlemezként is beszerezni. Így ha nem folyamatosan van szükséged az összes adatra, akkor egy SSD merevlemez is bőven elég lehet számodra. (Az SSD jellemzően nagyobb kapacitású, mint az eMMC.)

SSD-ből nem érdemes 128GB alattit választani, a 128GB viszont már elég a hétköznapi használatra. Ez igaz eMMC esetére is. 128 GB alatt túl kevés lesz a tárhely. Egy 32GB-os eMMC esetén éppen feltelepíted az operációs rendszert és el is fogy a háttértár. 64GB-os merevlemez esetén is éppen, hogy marad hely pár személyes adatnak. Kénytelen lennél alternatív adattárolásról gondoskodni (külső HDD, felhőbeli adattárolás).

Gyorsaság szempontjából egyértelműen az SSD a nyerő. Az előzőekben leírtak alapján az eMMC-nél természetszerűleg gyorsabb marad hosszú távon is, de az eMMC a HDD-nél nagyobb sebességekre is képes. A HDD egyre inkább le fog maradni a gyorsasági versenyben, mivel a HDD-nél a lemez forgási sebességével lehetne leginkább növelni az írás-olvasás sebességét is. Viszont ez már mechanikai okokból nehézkes.

A forgó alkatrészek hiánya miatt az SSD és az eMMC fogyasztása lényegesen alacsonyabb, mint a HDD fogyasztása. Ezt a versenyt egyébként az eMMC nyeri, annak még az SSD-nél is kisebb a fogyasztása. Itt persze a lényeg nem az, hogy egy pár forintot spóroljunk, hanem az, hogy akkumulátorról minél tovább tudjuk üzemeltetni a laptopot. Minél kisebb a fogyasztás, annál nagyobb az üzemidő. Ez pedig igen fontos szempont.

A méretkülönbségek miatt a könnyű, gyakran hordozott notebookok esetén az eMMC a legjobb, de még az SSD-vel is jobban járunk, mint a HDD-vel.

Nézzük a piszkos anyagiakat! Itt az egységnyi adatmennyiségre vonatkozó árat érdemes vizsgálni. Az SSD messze drágább, mint a másik két opció. Így bár alapvetően az SSD tűnik a legjobb választásnak, komoly dilemmában lehetünk a vásárláskor. Az eMMC az árelőnye miatt terjed a telefonok és tabletek után az olcsó laptopok piacán is.

Mit érdemes tehát választani? A felhasználás típusától függ.

A nagymennyiségű adat tárolásához mindenképpen ajánlott a külső merevlemez. (Biztonsági mentésre is ajánlott, még akkor is, ha HDD van a gépünkben!) A HDD-t akkor érdemes választani, ha tényleg napi szinten nagy mennyiségű adattal dolgozunk.

Egy alapszintű felhasználó, aki csak internetezik és filmeket néz, bőven megelégedhet egy eMMC-vel. A háttértár méretét érdemes okosan megválasztani, hogy a mindennapokban szükséges adatokat lehessen tárolni, de egyébként nehéz mellényúlni. Egy olcsó, de viszonylag gyors, könnyű és hosszú üzemidejű laptophoz lehet jutni, ha az eMMC-t választjuk. (Technikai okokból várhatóan az eMMC gyorsabban tönkremegy, mint egy SSD, de normál esetben emiatt nem érdemes aggódni, mivel várhatóan más fontos alkatrész, például a kijelző, miatt kell már korábban leselejtezni a gépet.)

Egy komolyabb felhasználónak már SSD ajánlott, ha játszani, videót vágni vagy épp szimulációkat futtatni akar a laptopján. Ezekhez az alkalmazásokhoz fontos szempont az, hogy kifejezetten gyors legyen a számítógép. A gyorsasághoz pedig nem elég csupán jó videokártyát vagy nagy RAM-ot venni, érdemes az SSD-re is áldozni.

Ez nem egy számítástechnikai témájú blog, így maradjunk abban, hogy ezek a fő irányelvek. Vásárlás előtt érdemes konzultálni egy megbízható ismerőssel, aki járatos az aktualitásokban. Nem minden SSD és eMMC ugyanolyan, mindenből ki lehet fogni jót és rosszat is!

Reméljük, hogy most már érthető, hogy melyik betűkód mit jelent!

A cikk a 2019 eleji állapotokat tükrözi, a gyors fejlődés miatt az adatok hamar elavulhatnak.

Ha tetszett a cikk, akkor kövess minket facebookon, hogy ne maradj le az újdonságokról!

Tudóstények - Tanuljunk online!

További cikkeink elérhetők a saját honlapunkon!

Tudóstények blog

Ez a cikk a blogon

Generic Category (English)300x250
süti beállítások módosítása